Mese, mese, mátka...

Gioacchino Rossini (1792– 1868) Hamupipőke c. operáját 1817-ben Rómában mutatták be. Az elbűvölő szépségű mű minden valószínűség szerint azért nem lett az operaházak repertoár darabja, mert a címszerephez a darab igényeinek miden tekintetben megfelelő címszereplőt nehéz találni. A finom dallamú nyitány azonban a szimfonikus zenekarok kedvelt repertoárdarabja.

Felix Mendelssohn-Bartholdy (1809–1847) kísérőzenéjének legdicsérőbb meghatározása, hogy a Szentivánéji álom című kísérőzenéjét színvonalában egyenrangúnak tekintik Shakespeare azonos című remekével. A Scherzo földöntúli lebegése, a Notturno holdfényes természetfestése és a Nászinduló fényes ünnepélyessége a romantikus zene legszebb lapjait idézi.

Maurice Ravel (1875–1937) meseszvitje eredetileg négykezes zongoradarab sorozatnak készült Perrault gyűjteményéből (Csipkerózsika Pavane-ja, Hüvelyk Matyi, Csúnyácska, a pagodák hercegnője, A szép leány és a szörny beszélgetései, A tündérkert). A szerző később az 5 miniatűrt átírta kiszenekarra, s ebben a változatban lett világhíres a Lúdanyó-sorozat, melyből balett is készült.

Anatolij Konsztantyinovics Ljadov (1855–1914) orosz zeneszerző zenekari költeményeit orosz népmesék ihlették. A Kikimora egy gonosz manóról, a Baba Yaga pedig egy boszorkányról szól. A kompozíciók hangszerelése és dallami leleménye színesen, gazdagon illusztrálja a XX. század elején komponált zenés meséket.

Ránki György (1907–1992) talán legnagyobb sikerű műve a „Pomádé király új ruhája” című opera. A művet eredetileg a Magyar Rádió megbízása alapján 1950-ben írta, természetesen rádiójáték formájában Andersen (1805–1875) dán mese-költő, A császár új ruhája c. története nyomán Károlyi Amy librettójára. A rádiójáték hallatlan sikerét követően a Magyar Állami Operaháztól Ránki György gyorsan megkapta a megbízást a darab színpadi változatának elkészítésére is. Az átdolgozott „Pomádé király új ruhája” 1953-ban került színre az Operaházban akkora sikerrel, hogy a szerzőt Kossuth- díjjal jutalmazták. A darab méltón reprezentálja Ránki ironizáló készségét, játékos kedvét, humorát és csillogó hangszerelési tudását. Az opera népszerű részeiből az I. szvit a következőket tartalmazza: 1. Bevezetés és őrjárat. 2. Királyi ruhaparádé: Skót tánc; Arab tánc; Kínai tánc. 3. Munkában a szemfényvesztők. 4. Rozika dala. 5. Díszfelvonulás az új ruhában – „A királyon nincsen semmi!”

(Zelinka Tamás)



Kovács László a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskolán karmester és harsona szakon végzett. A Magyar Állami Operaházban 22 éves korában mutatkozott be, és ugyancsak ekkor kezdődött miskolci pályafutása is: Mura Péter mellett előbb segédkarmester volt a Miskolci Szimfonikus Zenekarnál, majd 1984-től 2014. január végéig művészeti vezető-zeneigazgató. 1998-tól 10 éven át a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekaránál is dolgozott, legutóbb első karmesterként. 1981-től 2007-ig tanított a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetemen. Baross Gábor halála után – nyílt pályázat győzteseként, miskolci karmesteri pozíciója mellett Kovács László lett az ELTE „Eötvös” Művészeti Együttes Bartók Béla Énekkarának és Egyetemi Koncertzenekarának a karnagya. Kitüntetéseiből: Liszt Ferenc-díj, Bartók–Pásztory-díj, Érdemes művész, Magyar Érdemrend tisztikeresztje.

Az Őszi Bérlet és Tavaszi Bérlet egyenként: 11 500 Ft. | Az Őszi Bérlet és Tavaszi Bérlet együttes megvásárlása esetén az ár: 21 000 Ft. | Az Őszi Bérlet és Tavaszi Hangversenysorozat egy előadására szóló jegy: 2900 Ft. A Családi matiné Bérlet: 4 900 Ft. | A Családi matiné Hangversenysorozat egy előadására szóló jegy: 1200 Ft. Áraink 27% áfát tartalmaznak.