Víz, víz, tiszta víz...

A legenda szerint Georg Friedrich Händel (1685–1759) Vizizenéjét 1717-ben akkor adták elő, amikor I. György brit uralkodó ünnepséget rendezett a Temzén, és az udvari nép nagyszámú hajóval Whitehalltól Chelsea-ig vitorlázott, hajnali három óráig. A király kifejezett kívánságára egy külön bárkán 50 zenész – vonósok, fafúvók és rézfúvók – foglaltak helyet, akik Händel erre az alkalomra írt zenéjét játszották. Az eseményről készült beszámoló szerint „Őfelsége annyira el volt ragadtatva, hogy elrendelte: ismételjék meg összesen háromszor az előadást – noha mindegyik előadás egy órahosszat tartott –, mégpedig kétszer vacsora előtt és egyszer vacsora után.”

Bedřich Smetana (1824–1884) cseh zeneszerző Hazám című szimfonikus ciklusának második darabja a Moldva (Vltava) költői szépségét írja le. A Moldva tulajdonképpen epizódok egybekomponált sora, melyeknek konkrét programját a szerző a partitúra meghatározott helyeihez beírta. (A Moldva első forrása, A Moldva második forrása, Erdei vadászat, Parasztlakodalom, Holdfény és nimfák tánca, Szent János zuhatag, A szélesen hömpölygő Moldva, Višehrad-motívum). A szerző szerint a „zenémben benne van a csehek élete.”

Antonín Dvořák (1841–1904) Vodník (A vízimanó) c. szimfonikus költeményét Karel Jaromír Erben balladája alapján írta 1896-ban. A történet leginkább a Grimm–testvérek vérgőzös meséjéhez hasonló, ezért is lett ez a mű a zeneszerző egyik legtragikusabb darabja. A történet a vízimanó gonosz mesterkedéséről szól, aki a patakban ruhát mosó fiatal leányt és édesanyját az őrületbe kergeti. A mű bécsi bemutatóján a Filharmonikusokat a legendás Richter János dirigálta.

Ifj. Johann Strauss (1825–1899) a Kék Duna keringőt (An der Schönen blauen Donau) 1866-ban komponálta. Ez a zenetörténet eddigi legtartósabb sikerű tánczenéje. Egyesek szerint a kék Duna kifejezés abból az osztrák legendából származik, hogy a szerelmesek előtt a Duna egyébként mindig szürke hullámai kéknek látszanak. A címválasztást sokan Karl Isidor Beck, Bécsben is működő magyar költő versével asszociálják, amelynek záró sorai – An der Schönen blaunen Donau (A szép kék Dunánál) – is motiválhatták a zeneszerző címadását. A téma pikantériája, hogy Beck Izidor versében valószínűség szerint nem Bécsre, hanem szülővárosára, Bajára gondolhatott, mert Baja is a „kék” Duna mellett fekszik, amelyet a helyiek a „szőke” jelzővel különböztettek meg a közeli Tiszától.

(Zelinka Tamás)



Gál Tamás Liszt Ferenc–díjas, Kiváló művész 1960-ban született Jászberényben. Hat éves korában hegedülni, majd 9 évesen zongorázni kezdett, később a debreceni konzervatóriumban még felvette a zeneszerzés és harsona szakokat is. A Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskolán 1984-ben karvezetés, majd 1985-ben karmesterképző szakon szerzett diplomát. Tanárai voltak: Zámbó István, Maklári József, Kórodi András, Lukács Ervin. Diplomájának megszerzése óta a nagy hazai és külföldi szimfonikus zenekarok (köztük a Duna Szimfonikus Zenekar) szívesen fogadott vendégkarmestere, a Magyar Állami Operaházban legutóbb Csajkovszkij: Anyegin c. dalművének előadásait vezényelte. 1988-tól két évtizeden keresztül volt a MÁV Szimfonikus Zenekar művészeti vezető-karmestere. Szintén 1988-ban lett a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola karmesterképző tanszakának adjunktusa, majd 2001 őszétől professzora. Tanítványai a hazai és nemzetközi karmesterversenyek sikeres szereplői, díjnyertesei.

Az Őszi Bérlet és Tavaszi Bérlet egyenként: 11 500 Ft. | Az Őszi Bérlet és Tavaszi Bérlet együttes megvásárlása esetén az ár: 21 000 Ft. | Az Őszi Bérlet és Tavaszi Hangversenysorozat egy előadására szóló jegy: 2900 Ft. A Családi matiné Bérlet: 4 900 Ft. | A Családi matiné Hangversenysorozat egy előadására szóló jegy: 1200 Ft. Áraink 27% áfát tartalmaznak.