Színjátékok és a zene

Hector Berlioz: Beatrix és Benedek – nyitány
A kétfelvonásos opera szövegét – William Shakespeare „Sok hűhó semmiért” c. bájos vígjátéka nyomán a zeneszerző írta. Berlioz azért szeretett operanyitányt írni, mert mint vérbeli programzenész, ezekben is a szöveg és a zene kapcsolatát kereste a librettókkal összefüggésben. A lírai beütésű nyitány a 17. századi Messinában déltől éjszakáig játszódó bájos történet hangulatát előlegezi meg.

Gabriel Fauré: Pelléas és Mélisande - koncertszvit
Fauré zenéje dallamos, kifinomult, és míves munka, amely Maeterlinck lírai drámájához készült kísérőzenéből állított össze a komponista (1892). Így született meg Fauré minden bizonnyal egyik legnépszerűbb műve, amely Debussyre is nagy hatással volt azonos című operájának komponálásakor.

Léo Delibes: Sylvia-szvit
Nietzsche azt írta, hogy „a kortárs franciák közül a két kedvencem Bizet és Delibes.” A balett cselekménye Tasso „Megszabadított Jeruzsálem” c. hőskölteményének arra a fejezetére épül, melyben Sylvia nimfa beleszeret egy földi halandóba.

Horváth Gábor
A Liszt Ferenc Zeneakadémián karmester szakon kitüntetéses minősítésű diplomával végzett. Számos rangos magyar és külföldi (Central European M. F., Ars Nova M. F., Talentium) zenei eseményen is szerepelt, és intézménnyel (Magyar Állami Operaház) működött együtt, több zenekartól - köztük a Nemzeti Filharmonikusoktól - kapott felkérést vendégszereplésre. Jelenleg a Gödöllői Szimfonikus Zenekar vezető karmestere és művészeti vezetője.